Fenntartható tervezés – A városi élet jövője

Egy hét múlva, február 15-én rendezik meg a SHARE Budapest konferenciát, melyen többek között egy kerekasztalra is sor kerül elismert szakemberek részvételével.

A fenntarthatóság kérdésköre mára megkerülhetetlenné vált: egyre többen látják ezt be az építőipar szereplői közül is. A felelősség e területen nem kizárólag a tervezőké, de ők fenntartható szemléletmódjukkal nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a megvalósuló projektek minél kevésbé legyenek negatív hatással a környezetükre. A tervezés során jó esetben új kontextusba kerül az épített és a természetes környezet egymáshoz való viszonya.

A fenntartható szemléletmódok nem feltétlen azonosak – még ha a célok ugyanazok is. Míg egyes tervezők inkább a mérnöki-technológiai megoldásokat keresik, mások az emberi térhasználatok felől közelítenek a kérdéshez, megint mások a természet nyújtotta lehetőségeket vizsgálják.

A kerekasztal beszélgetés meghívott vendégeit úgy válogattuk össze, hogy a különböző megközelítések minél szélesebb spektrumát lefedjék. Milyen épületekben, milyen településeken fogunk élni? Milyen szerepe lesz a természet-alapú megoldásoknak? Milyen alapanyagoknak kell dominánssá válniuk? A beszélgetés célja a közös gondolkodás ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén arról, hogy merre tartunk, milyen lehetőségek állnak előttünk és milyen szerep jut mindebben a tervezőknek –  egyúttal pedig megtalálni azokat a közös metszéspontokat, amelyek összekötik az eltérő szemléletmódokat.

A beszélgetés meghívott résztvevői: 

Dr. Reith András (ABUD)

Dr. Reith András PhD a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott 2000-ben, majd ugyanitt summa cum laude minősítéssel védte meg doktori fokozatát 2005-ben. 2009-ben a müncheni Technische Universität ClimaDesign szakán szerzett posztgraduális mesterdiplomát. Jelenleg az ABUD Mérnökiroda ügyvezetője, a Budapesti Építész Kamara alelnöke, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) alapítója és korábbi elnöke, az első hazai Smart City stratégia társszerzője. Díjnyertes épületek vezető tervezőjeként és a fenntartható építészet szakértőjeként több hazai és külföldi egyetem meghívott oktatója és előadója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Csonka Pál és a Pécsi Tudományegyetem Breuer Marcell Doktori Iskoláinak témavezetője, nemzetközi konferenciák tudományos bizottságainak tagja. A fenntartható építészet és városfejlesztés területén végzett kutatói és tervezői gyakorlata kiterjed a parametrikus tervezés, az energetikai optimalizálás, a mikroklíma elemzés, az üveghomlokzatok, üveg tartószerkezetek és árnyékolók innovatív alkalmazása, az emberi épülethasználati szokások elemzése, és az okos és fenntartható városfejlesztés területeire. Munkásságát 2019-ben Gábor Dénes-díjjal ismerték el.

Hámori Péter (GUBAHÁMORI)

Hámori Péter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építész, a Tokyo Institue of Technologyn pedig mérnöki diplomát. Szakmai tapasztalatára a tokiói SANAA (Kazuyo Sejima + Ryue Nishizawa), Makoto Yamaguchi Design, valamint a budapesti PLANT – Peter Kis Atelier irodában tett szert. 2015-ben Guba Sándor közösen megalapította az építészettel és urbanisztikával foglalkozó GUBAHÁMORI stúdiót, melynek fókuszában a természetes és a nem természetes környezet összefüggései állnak elsősorban. Munkáik során különböző tudományterületekről érkező szakértőket is gyakran bevonnak: illusztrátorokat, képzőművészeket, ökológusokat és városfejlesztési szakembereket. Az irodát 2015-ben a legjobb U35-ös magyar építészeti praxis közé választották, 2020-ban a FILIP-pel és Demeter Lászlóval közösen készített munkájukat kiállították a 17. Velencei Építészeti Biennále Lengyel Pavilonjában.

Fazekas Katalin DLA (Kettőpera)

Fazekas Katalin 2008-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett építészként, diplomamunkája elnyerte a Magyar Építészeti Kamara, a Hauszmann Alajos és a Graphisoft Diplomadíjat, majd Junior Prima Díjjal tüntették ki. Szakmai tapasztalatára az Allied Works Architecturenél, illetve a Zsuffa és Kalmár Építész Műteremben tett szert. 2015-ben megalapították Vilics Árpáddal közös irodájukat, a Kettőpera Stúdiót. Legfontosabb munkáik között szerepel többek között a díjazott Hajdúszoboszló Multifunkcionális Rendezvénycsarnok, a pozsonyi Grössling fürdő rehabilitációja, a tócóskerti Görögkatolikus Szentháromság templom, valamint családi és társasházak Budapesttől Győrig. 2012 és 2013 között Fulbright kutatói ösztöndíjas volt a Portland State Universityn. Doktori fokozatát, amelynek mestermunkája a monori Biobrikett Szárító, 2017-ben szerezte meg a BME Középülettervezési Tanszékén, ahol azóta is oktató, tárgyfelelős és konzulens. A kettőpera stúdió évtizedes magyarországi és nemzetközi tapasztalattal rendelkezik a legmagasabb minőségű épületek építészeti és belsőépítészeti tervezésében. Fazekas Katalin DLA és Vilics Árpád alapító-tervezőként munkáik során elsődlegesnek tartják a feladatok komplex kezelését, építészet és belsőépítészet egységét, a kivitelezés végigkövetését. A minőségi építészet egyik fontos aspektusaként tekintenek a fenntarthatóságra, mely a környezet védelme mellett a társadalmi felelősségvállalás elengedhetetlen eleme. 

Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána (CEU)

Ürge-Vorsatz Diána 1992-ben szerezte meg fizikusi diplomáját az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, majd a londoni Brunel Universityn folytatta tanulmányait mesterképzésben. 1996-ban a University of California Berkeleyn és a University of California Los Angelesen szerzett környezettudományi és környezetmérnöki doktori fokozatot, disszertációja az „Evaluating US Residential and Commercial Electricity Conservation Potentials: an Analysis of the Lighting Sector” címet viselte. 2001-től a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) Környezettudomány és -politika tanszékének professzora, 2007 óta az intézmény Éghajlat- és Fenntartható Energiapolitikai Kutatóközpontjának vezetője. 2002 óta vesz részt a Nobel-békedíjjal elismert ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) munkájában, 2015 óta a III. munkacsoport alelnökeként, emellett a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) alapítója és alelnöke. Ürge-Vorsatz Diána több mint 200 tudományos publikáció szerzője, évente több száz média felkérésnek tesz eleget az éghajlat- és energiaügyi kérdésekben. 2008-ban tudományos munkásságáért a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. 

Mohácsi Sándor (s73)

Mohácsi Sándor a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának Kert- és Településépítészeti Tanszékén végzett 2000-ben. 2000 és 2001 között ösztöndíjasként dolgozott: Palm Springsben, Clevelandben és Palm Beachen. Diplomamunkája, a pécsi Tettye városrész szabadtér rendezési koncepcióterve 2002-ben diplomadíjat érdemelt ki. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Városépítési és -gazdálkodási szakmérnöki képzésén folytatta. 2001-ben dr. Balogh Péter Istvánnal megalapította saját tájépítész irodájukat, az s73-mat, aminek azóta is stúdióvezetői. Nevükhöz többek között olyan munkák fűződnek, mint a pécsi Tettye városrész, a Zsolnay Negyed és városközpont rekonstrukciója, valamint az Országházat környező téregyüttes és a Budapart városrész szabadterei. Szakmai érdeklődése a kompakt városok tájépítészeti feladataira fókuszál. 2013-ban tervező társával, dr. Balogh Péter Istvánnal elnyerték az Év Tájépítésze Díjat. 2021-ben Tájépítészeti Nívódíjat kaptak Újbuda zöldterület- és zöldfelület fejlesztési rendszertervükre.

A beszélgetés moderátorai: 

Csapó Balázs (BÉK)

Hulesch Máté (Építészfórum)

SHARE Budapest

További információ a konferenciáról az esemény weboldalán és a Facebook eseményben érhető el. A február 15-i rendezvény a Magyar Építész Kamaránál akkreditált és 3 kreditpont kapható érte.